Főoldal
Szpvz kzsg
Egyhz, kultra s tudomny
Oktats
nkormnyzat
Ifjsg
Szpvz Kzsg nkntes Tűzoltsga
gyintzs
Gazdasg
Turizmus, szabadidő, tborozs
Sport
Hrek, esemnyek
Ndi Suttog
Szpvz Rdi
Fotalbum
Vlogatott bibliogrfia
Rlunk rtk

HU | RO


 Ma Luca, Otlia ünnepli névnapját!
 » névmagyarázat

  Valutaárfolyam:
   1 USD = 3.943 RON
   1 HUF = 0.0147 RON
   1 EUR = 4.633 RON

  Látogatók száma: 337427

  Keresés a honlapon:
  

Rlunk rtk

A meghosszabbtott szszkrl
(2012-03-02)

Sebestyén Péter esszéket és bibliai gondolatokat tartalmazó, Gördeszkán a mennyországba és Kincs mélyre ásva cím köteteit mutatták be a szépvízi községháza pincetermében. Az alábbiakban a Marosvásárhelyi Rádió egyházi msoraiból ismert, szépvízi származású szerzvel beszélgettünk.

– Mikor kezdett az írással foglalkozni, miért érezte úgy, hogy nem elég papként egy kisebb hitközösség eltt a szószékrl, a templomban beszélni, és egy nagyobb nyilvánosságra kellene kiterjeszteni a hivatását?

– A pappá szentelésem utáni els években még eszembe sem jutott, hogy írjak. Persze, a teológián ajánlották a szaktanárok, hogy a prédikációk szövegét, legalább a fbb gondolatokat érdemes elre lejegyezni. Én mindent leírtam, így a Csíkszeredában eltöltött évek igehirdetéseit egytl egyig megriztem. Gyermekkoromban mindig felnéztünk azokra az írókra, akik Szépvízre jöttek író-olvasó találkozóra. Kányádi Sándor bácsi vagy a néhai Süt András számunkra, mostani szóval élve, „sztároknak, celebeknek” számítottak. Csodáltuk azt a felelsséget, azt a tudást, azt a bölcsességet, azt az emberismeretet, mellyel rendelkeztek, és mindig lenygözött, hogy ezeket a gondolatokat könyvekben olvashatjuk. Emlékszem, hogy mennyire kedveltem a frissen kiadott könyv illatát, nagyon szerettem olvasni, de arra, hogy valamikor író legyek, sohasem gondoltam volna.

Amikor elször megfogalmazódott bennem, hogy valamiképpen egy nagyobb nyilvánosság elé kellene tárni, hogy mi zajlik az emberi lélekben, az egyházban, az szintén Csíkszeredához kötdik. A Petfi Sándor Általános Iskolában tartandó mikulás ünnepe eltt jegyeztem le gondolataimat, ezeket a szövegeket szedtem egy csokorba, és megjelentettem késbb.

Az igazi áttörés azonban 1997-ben történt, amikor is Erdszentgyörgyre kerültem önálló plébániára. Ekkoriban keresett fel Tóth Béla, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztje, és Csató Béla, aki akkor ott volt esperes (most Csíkszentkirályon plébános), hogy a rádióadás egyházi msorában a katolikus felekezetnek fenntartott rész szerkesztését vállaljam. Mondhatni hályogkovács bátorsággal el is vállaltam, hogy az öt-hat perces anyagokat elkészítsem. Viszont menet közben rájöttem, hogy rengeteget kell készülni, mert nagy súlya van annak, amit az ember elmond. Ezt le kell írni, nem lehet rögtönözni, de ugye, tudjuk: a szó elszáll, de az írás megmarad.

Lassan-lassan rádöbbentett ez a felkínálkozó lehetség, hogy bizonyos értelemben meghosszabbított szószékké válhat egy mikrofon, mert az evangéliumi magyarázat így túllép a templomi kereteken. Ezekbl állt össze az els könyvvé szerkesztett gondolatsor, hogy azok is kézbe kaphassák, akik az illet msort nem hallották. Amúgy inkább gondolkodó embernek tartom magam, mint írónak, aki a hitét próbálja megfogalmazni, leírni és azt közkinccsé tenni, lelki táplálékként. Ahogy szoktuk mondani, evés közben jön meg az étvágy, mert közben megkedveltem, de rá is éreztem, hogy ez is az én utam, mert ezen a módon, ezen a fórumon nagyon sok mindent el tudok juttatni azokhoz az emberekhez, akik nemcsak híveim, hanem nemzettársaim, felekezeti hovatartozástól függetlenül.

– A történelem során az egyháznak mindig kihívást jelentettek a világi problémák, most melyek a legfontosabb gondok?

– Szerintem a legnagyobb kihívás megtalálni a hangot a mai reményvesztett rohanó emberhez, aki alól állandóan csúszik ki a föld, a talaj. Annyira gyorsak a változások, akár gazdasági, akár társadalmi, akár politikai területrl beszéljünk, hogy ez szinte követhetetlen.

Erre az egyház nem volt felkészülve, hogy ennyire megrendül a föld alattunk, de a prófétai küldetést, az örömhírt, hogy mindennek jó vége van, hogy megváltottak vagyunk, hogy a világ, a földi élet nem céltalan, tovább kell vinni. Mikor az egész földi világ eresztékeiben recseg-ropog, még a hív embernek is nehéz megtalálni a kapaszkodókat. is, ha elveszti állását, ha egzisztenciális gondokkal küszködik, vagy tragédia történik a családban, meginoghat hitében.

Szerintem a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a nagy fejldés és szabadság elhitette az emberrel, hogy meg tud változni, hogy gondtalan életet élhet. Fleg nekünk, akik ide be voltunk szorítva a múlt rendszerben, a változás egy nagy reményt hozott, hogy most felszabadultunk, hogy vége az önkénynek, hogy most önként felismerjük – akár politikai szinten is –, hogy mi a jó.

Sajnos, nem így történt, kiderült, hogy a szabadság is éppen olyan veszélyt jelenthet, mint a rabság, amikor is az ember nem tud önállóan dönteni a jó és rossz között, hiszen csalódnia kellett a törvényekben, a demokratikusan megválasztott képviselkben, úton-útfélen pofonokat kap. Ez a krízis kihat az Istennel való kapcsolatra is, mert sokan úgy élik meg ezt, mint egy hagyományosan kényszerít dolgot. Most mindenféle valláshoz hozzájuthatunk, és sokan próbálkoznak is, mégis legtöbben üresek maradnak, mert csak van értelme a gyökereknek, csak kell ragaszkodni a hagyományhoz. Nem szabad feladni minden szinten a konzervativizmust, mert ha nem adom át, amit kaptam, vagy nem élek abból, amit kaptam, értelmetlen lesz az életem. Az egyház az eszközeit felül kell vizsgálja, és most az „egyház” alatt mindenkit értek, aki hívként gondolkodik.

– A Gördeszkán a Mennyországba publicisztikakötete mintha érintené azt a területet is, ahol változtatni lehet.

– Minden rajtunk múlik, az is, hogy miként állunk hozzá a piachoz, a nemiséghez, a kultúrához, az erkölcsökhöz stb. Az ember nem sokat változott Jézus Krisztus kora óta, ezért is ugyanolyan aktuálisak a Megváltó szavai. Nem kell feltétlenül más eszközökhöz nyúlni, hanem az éltet gyökerek felé kell fordulni. Az egyháznak most is olyan kincsek vannak a tulajdonában, amelyeket nyugodtan le lehet porolni. Ezeket a publicisztikákat nagyböjt idszakában írtam, a témák, vagyis a bn, a megbocsátás, a rossz stb. követik az egyházi évet. Személyes reflexiók lettek.

– A címadó írás viszont arról szól, hogy egy pap gördeszkán végzett mutatványain elkápráztatja hittanosokat, és hogy valamelyikük ezt lefilmezi, felteszi az internetre, és csodák csodájára, a filmecske, ha ideig-óráig is, de lekörözi nézettségben a pop- vagy filmsztárok magánéletérl szóló videókat, legalábbis magyarországi viszonylatban.


– Én, ha jól emlékszem, az RTL Klub reggeli msorában láttam a filmet, ahol a bejátszása után felhívták az atyát, aki a maga egyszerségében megmagyarázta, hogy szerinte ezt nem kell felfújni. Mégis megtették, de mikor hetekre rá úgy láttam, hogy kifulladt a téma, és a neten is sok hozzászólás alapján láttam, miként alakult az emberek véleménye, próbáltam behozni a témát a mi erdélyi egyházi köreinkbe is. Akkor mindenhol éppen a katolikus pedofil botrányokról tudósítottak, és ez egy olyan üde színfolt volt, hogy lám, habár a média nincs, amit kezdjen a gördeszkás pap témájával, mégis foglalkozott vele. Néhány botrányos ügyet kiemelnek, és közben a feltnés nélkül több ezer paptársam által végzett erkölcsös lelkészi hivatásról szó sem esik. Azért kellett címadónak tenni, hogy egyfell vigye a többi reflexiót a hátán, másfell, hogy példát statuáljon annak, hogy a jó gördülékenyebben – közbenjárás, intézkedés nélkül – is utat tör magának...

2012. március 1.

Forrás:

http://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/a-meghosszabbitott-szoszekrol





design: btz 2009