Főoldal
Szpvz kzsg
Egyhz, kultra s tudomny
Oktats
nkormnyzat
Ifjsg
Szpvz Kzsg nkntes Tűzoltsga
gyintzs
Gazdasg
Turizmus, szabadidő, tborozs
Sport
Hrek, esemnyek
Ndi Suttog
Szpvz Rdi
Fotalbum
Vlogatott bibliogrfia
Rlunk rtk

HU | RO


 Ma Olivr ünnepli névnapját!
 » névmagyarázat

  Valutaárfolyam:
   1 USD = 4.100 RON
   1 HUF = 0.0145 RON
   1 EUR = 4.664 RON

  Látogatók száma: 396961

  Keresés a honlapon:
  

Rlunk rtk

Tjhzat avatnak Cskszentmiklson
(2011-11-18)

Újabb fontos lépések történtek Csíkszentmiklóson a hagyományrzés tekintetében. A helyi önkormányzat vásárolt egy régi házat, melyet a szentmiklósi közbirtokosság udvarán építettek újra. A tájházat, melyben a Lakatos István csíkszentmiklósi tanár által a kilencvenes évek folyamán összeszedett néprajzi gyjteményt tárják közszemlére, vasárnap 17 órától nyitják meg.

Lakatos István az utolsó simításokat végzi a szentmiklósi tájházban

Eredetileg egy jellegzetes kétosztatú csíki székely házat szerettek volna megvásárolni, de a tulajdonosok visszaléptek. A jelenlegi ház úgy száz éves lehet, de ez az egybenyíló szobáival már modernebb építménynek számít. „Nem mondtunk le a másik házról sem” – emelte ki portálunknak Lakatos István. A bels szobát tisztaszobának rendezték be, a külsben kaptak helyet a különböz tárgyak. Lelket is próbálnak lehelni az új létesítménybe, ami nemcsak múzeumként mködik majd, hanem – amint a tanár bevallotta – szövkört is indítanak. Az üzembe helyezett szövszéken kívül más értékes okiratokat, tárgyakat, fényképeket is tartalmaz a gyjtemény. Ezek közül a legrégebbi egy 1832-bl származó hozományos láda, egy másik érdekesség egy 1896-ból származó perefernumlevél, de az érdekldök láthatnak itt végelbocsátó katonai leveleket stb.

Lakatos István, aki különben szülfalujáról monográfiát írt, azért fogott régi tárgyak gyjtésébe, mert a kilencvenes években felfigyelt arra, hogy külföldiek haszonjármvekkel járnak és hordják el a régi bútorokat, tárgyakat. „Kíváncsi voltam, hogy mit kezdhetnek a lelkileg inkább a székelyekhez kötd régiségekkel Nyugaton. Egy szakembertl megtudtam, hogy restaurálásuk után borsos áron értékesítik külföldön az itt potom pénzért felvásárolt erdélyi régiségeket. Felháborodtam, hogy teljesen tárgyi emlékek nélkül maradunk, semmi sem marad, ami a múltunkra emlékeztethetne. Házról házra kezdtem járni ,és kérdezgettem, hogy valami kincsük van-e? Persze, az els válasz mindig az volt, hogy nincs, de miután felmentünk a padlásra vagy le a pincébe, csak elkerült valami. Egy id után nagyon lelkessé váltak, megértették a gyjtés célját. Elször Gergely Géza plébános adott egy termet, ahová a gyjteményt betettük, most pedig a polgármesteri hivatal segített.”

Ferenc Tibor polgármestertl megtudtuk, a község 41 000 lejért vásárolta és építette újra a memléképületet. A gyjtemény restaurálásánál és leltározásánál Salló Szilárd, a Csíki székely Múzeum néprajzosa segédkezett.

A kiállított tárgyaknak lelkük van, hiszen egykor ezeket többnyire a falu lakói, saját maguknak készítették. Amúgy, úgy száz-kétszáz éve – ahogyan a monográfia szerzjétl megtudtuk – eldeink sokkal nyugodtabban éltek, mint mi. „Volt egy jól meghatározott életvitelük, a kaszálástól a szénacsinálásig, mindennek megvolt a konkrét ideje. Inkább állattenyésztéssel foglalkoztak, azokban az idkben a havasokat egészen a Szell-tetig megkaszálták. A gazdálkodáson kívül a legények szakmát tanulni jártak, vagy egészen Galócásig mentek erdt vágni, a leányok meg szolgálni jártak Brassóba, Bukarestbe. Éhezni nem éhezett senki, az élelmiszert minden család el tudta teremteni magának, de a pénzt csak vendégmunkával lehetett keresni. Mindezek ellenére azok az idsebb emberek is, akiket a monográfiámban megszólaltattam, még nosztalgiával emlékeztek gyermekkorukra. Keményen dolgoztak ugyan, de egy kiszámíthatóbb, kevésbé stresszes világban éltek, mint mi.”

2011. szeptember 15.

Forrás:

http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/tajhazat-avatnak-csikszentmikloson





design: btz 2009